Az euróbevezetés

You are in: Referenciák, Hírek, Tanulmány

Az euróbevezetés gyakorlati felkészülési feladatai Magyarországon

Sándor Szikszai

 

Brochures

Az euróbevezetés

Az euróbevezetés gyakorlati felkészülési feladatai Magyarországon

A jelenlegi piaci várakozások szerint hazánk 2014-ben vezetheti be az eurót, mint hivatalos fizetőeszközt. Bár ez a dátum meglehetősen távolinak tűnik, a közös európai valutát korábban bevezető tagországok tapasztalatai azt mutatják, hogy a gyakorlati felkészülés minimum 4-5 évet vesz igénybe, így a viszonylag távoli időpont ellenére is aktuális a téma.

„Az euróra való átállás nem egy egyszerű valutakonverzió, hanem az ország újkori történelmének egyik rendkívül jelentős, átfogó, összetett és a gazdasági, társadalmi élet valamennyi szegmensét egyöntetűen mozgósító programja, amelyben nincs helye a hibáknak vagy határidők csúszásának” – figyelmeztet Szűcs Tibor, az Ernst & Young Üzleti Tanácsadási Szolgáltatások menedzsere.

A Capgemini nemzetközi tanácsadó cég eddig tizenhárom európai ország – legutóbb Szlovákia – eredményes átállási előkészítő és végrehajtó munkálatait segítette elő. Magyarországon az Ernst & Young-gal közösen kezdi meg ez irányú tevékenységét. „Aktív szerepet kívánunk vállalni a gyakorlati felkészülés legfontosabb irányelveinek megismertetésében, az átállási programok elkészítésében és végrehajtásában, így sokrétű nemzetközi tapasztalatunkra támaszkodva reményeink szerint hozzájárulhatunk a közös valuta zökkenőmentes bevezetéséhez” – mondja Szikszai Sándor, a Capgemini Üzleti Konzultációs Szolgáltatások vezetője.

Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országok számára az eurózónához való csatlakozás nem választható lehetőség, hanem jogi kötelezettség: az Uniós csatlakozási szerződés aláírásával egyidejűleg ezek az országok kötelezettséget vállaltak az euró bevezetésére is, melynek csak a pontos időpontja nem rögzített. Ennek fényében – függetlenül az euróbevezetés konkrét időpontjától – a nemzeti szintű gyakorlati felkészülés szigorú kötelezettségeket ró Magyarországra, amelyek technikai és szakmai feltételrendszereit az Európai Unió illetékes Bizottsága rendszeresen ellenőrzi.


Nemzetközi tapasztalatok

Az amerikai jelzálogpiacról indult és azóta globális krízissé terebélyesedett válság egyik nagyon fontos tanulsága: az Európába mélyen integrálódott közép-kelet-európai gazdaságok számára az euró bevezetése nem csak kötelezettség, hanem alapvető érdek is. A közös európai deviza ugyanis számottevően mérsékelheti az adott ország sérülékenységét, megvédheti a pénzügyi fertőzésektől, a nemzeti deviza elleni spekulatív támadásoktól.

A válság nyomán így az eurózónán kívüli uniós tagállamokban (többek között Dániában is) megerősödött a gazdaságpolitikai elkötelezettség a mielőbbi euróbevezetés iránt. Bár hazánk jelenleg nem teljesíti a csatlakozáshoz előírt nominális (ún. maastrichti) kritériumokat -, a konvergencia fokozatos előrehaladásával reális esély mutatkozik arra, hogy Magyarországon akár már 2014-ben felváltsa a forintot az euró.


Hazai helyzet

Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank és a Nemzeti Euro Koordinációs Bizottság által javasolt, majd a kormány által jóváhagyott „egy lépésbeni fizetőeszköz bevezetés” („Big Bang”) módszer kerül alkalmazásra. Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy maga az átállás Big Bang-ként valósulhat meg, mellőzve mindazon komplex felkészülési lépéseket, amelyeket a többi eurózónához csatlakozott ország az átmeneti időszak évei során elvégzett.

Bár a Magyar Nemzeti Bank elkészítette, majd a Nemzeti Átállási Tervben részletesen is kifejtésre kerültek a gyakorlati felkészülés irányelvei, a gazdasági élet szereplői mindezidáig nem foglalkoztak mélyebben az átállással kapcsolatos technikai, szabályozási, pénzforgalmi, informatikai, fogyasztóvédelmi és kommunikációs feladatokkal, amelyek elvégzése elengedhetetlen a pénznemváltás sikeréhez.


A felkészülés konkrét lépései

Az eurózónához való csatlakozás két, egymástól független, párhuzamos felkészülési vonulatot feltételez: egyrészt a konvergencia program meghatározását és végrehajtását, vagyis a nominális kritériumok fenntartható módon való teljesítését, másrészt a Nemzeti Átállási Tervben részletezett konkrét, országos kiterjedésű gyakorlati, technikai, szabályozási, pénzforgalmi, informatikai, fogyasztóvédelmi és kommunikációs feladatok végrehajtását.

Előzetes megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésével az illetékes vállalati vagy banki döntéshozóknak, a tervezést és végrehajtást végző szakembereknek tiszta képet kell alkotniuk a gyakorlati megvalósítás komplexitásáról, irányelveiről, elvárásairól, a megvalósítás tervezésének, végrehajtásának idő-felhasználási és erőforrásigényeiről, az átállás utáni üzleti előnyökről, hátrányokról.

E mellett azonban az euróbevezetésre való felkészülés időszaka erőteljesen befolyásolja a mindennapok üzletmenetét (különösen a pénzügyi szektor vonatkozásában), ráadásul az alapvető üzleti- és termékfejlesztési, számviteli, elszámolási, szerződéses folyamatok, valamint a mindezeket kiszolgáló IT alkalmazások változtatása is szükségessé válik.

„Az euróra való átállás sikeres megvalósítása valamennyi résztvevő közös felelőssége, hiszen az áttérési döntés meghozatala után már nincs lehetőség a végrehajtási időpontok meghosszabbítására; a sikertelen végrehajtás pedig amellett, hogy súlyos reputációs kockázattal jár, komoly jogi következményeket is maga után von, ráadásul számottevő gazdasági károkat okozhat az ország számára” – foglalja össze a Magyar Nemzeti Bank által kiadott euróbevezetési irányelv.


„Az euróbevezetés gyakorlati felkészülési feladatai Magyarországon” témakör részletes kifejtése a mellékelt prezentációban található.

További információkért kérjük, keresse az Üzleti Konzultációs Szolgáltatások vezetőjét Elérhetőség: Szikszai Sándor (sandor.szikszai@capgemni.hu)